Pages

August 26, 2010

Julio Cortázar

(Argentine, August 26, 1914 – February 12, 1984)
 .
ON THE PRESERVATION OF MEMORIES

To maintain the condition of their memories, the famas proceed in the following manner: after having fastened the memory with webs and reminders, with every possible precaution, they wrap it from head to foot in a black sheet and stand it against the parlor wall with a little label which reads: "EXCURSION TO QUILMES" or "FRANK SINATRA."

Cronopios, on the other hand, disordered and tepid beings that they are, leave memories loose about the house. They set them down with happy shouts and walk carelessly among them, and when one passes through running they caress it mildly and tell it "Don't hurt yourself," and also "Be careful of the stairs." It is for this reason that the famas' houses are orderly and silent, while in those of the cronopios there is great uproar and doors slamming. Neighbors always complain about cronopios, and the famas shake their heads understandingly, and go and see if the tags are all in place.

STORY

A small cronopio was looking for the key to the street door on the night table, the night table in the bedroom, the bedroom in the house, the house in the street. Here the cronopio paused, for to go into the street, he needed the key to the door.



PROGRESS AND RETROGRESSION

They invented a kind of glass which let flies through. The fly would come, push a little with his head and pop, he was on the other side. Enormous happiness on the part of the fly.

All this was ruined by a Hungarian scientist when he discovered that the fly could enter but not get out, or vice versa, because he didn't know what gimmick was involved in the glass or the flexibility of its fibers, for it was very fibroid. They immediately invented a fly trap with a sugar cube inside, and many flies perished miserably.

So ended any possible brotherhood with these animals, who are deserving of better luck.

[Julio Cortázar, Cronopios and famas. Translated by Paul Blackburn. New York: Pantheon Books, 1969 (originally published by Ediciones Minotauro, 1962)]
google book


Photo by Pierre Boulat (1969) / LIFE


AZ EMLÉKEK MEGŐRZÉSE

A fámák az alábbi tartósító módszerhez folyamodnak az emlékek megőrzése érdekében: miután alaposan meghatározták az emléket, tetőtől talpig bebugyolálják egy fekete vászonba, álló helyzetben a szoba falához támasztják, és egy táblácskát akasztanak rá, amely így szól: "Kirándulás Quilmesbe" vagy "Frank Sinatra".

A kronópiók, ezek a rendetlen langyos lények ezzel szemben vidám rikkantásokkal szanaszét hagyják az emlékeiket a lakásban, azok meg ott mászkálnak körülöttük, és amikor valamelyik elszalad egy kronópió mellett, az csak gyengéden megsimogatja, és figyelmezteti: "Meg ne üsd magad!", meg azt is mondja: "Vigyázz, lépcső!" Ezért van az, hogy a fámák lakásában csend van és rend, a konópiókéban viszont lárma meg csapódó ajtók. A kronópiókra mindig panaszkodnak a szomszédaik, a fámák pedig megértően bólogatnak, és ellenőrzik, hogy minden táblácska a helyén van-e.

TÖRTÉNET

Egy ici-pici kronópió keresi a lakáskulcsot az éjjeliszekrényen, az éjjeliszekrényt a hálószobában, a hálószobát a lakásban, a lakást az utcán. Itt azonban megtorpan a kronópió, mert ahhoz, hogy kimenjen az utcára, szüksége lenne a lakáskulcsra.
*

FEJLŐDÉS ÉS VISSZALÉPÉS

Egyszer feltaláltak egy olyan üveget, amelyen át tudtak repülni a legyek. Jött a légy, egy kicsit megbökte a fejével, és hopp, már ott is volt a túloldalon. A légy eszméletlenül boldog volt.

Az egész találmányt egy magyar tudós tette tönkre, mivel felfedezte, hogy a légy át tud jutni a túloldalra, de visszajönni már nem tud, vagy fordítva, az ilyenfajta üvegben található rostok rugalmasságának — és tegyük hozzá, egy nagyon rostos üvegről van szó — valamilyen marhasága miatt. Ki is fejlesztették belőle azonnal a légyfogót, amely a benne elhelyezett kockacukorral működött, és ahol rengeteg reményvesztett légy lelte halálát. Ez a találmány tett aztán pontot a legyekkel, ezekkel a jobb sorsra érdemes lényekkel kialakítandó testvéri kapcsolat végére.

Imrei Andrea fordításai

[Julio Cortázar: Kronópiák és fámák története, Paul Klee rajzaival, L'Hartmann Kiadó, 2006]

..............................................................................................................................................................................................................................