Pages

September 2, 2011

Jules Supervielle (1884-1960)

On entend l'aveu du vent qui se voudrait une forme

On entend l'aveu du vent qui se voudrait une forme
Pour que chacun le connaisse même durant qu'il se tait
Et qu'il puisse, abeille, entrer au cœur soyeux de la rose
Sans modifier un rêve suavement ordonné.

[Le Corps Tragique, Gallimard, 1959]

*

Hallani a szél vallomását

Hallani a szél vallomását, ahogy formát kíván magának,
hogy megismerjék akkor is, ha hallgat,
s behatolhasson, méheként, a rózsa selymes szivébe,
nem módosítva benne lágyan rendezett álmát.

Rónay György fordítása

[A világ hajnala, Európa, 1965/ A tragikus test, 1959]